Eutrofizáció vagy vízvirágzás - Ez egy és ugyanaz?

 

Eutrofizáció vagy vízvirágzás?

Bár sokszor szinonimaként használjuk ezt a két kifejezést, valójában van különbség a két fogalom között.
Ennek a bejegyzésnek a célja, hogy segítsen megérteni, hogyan kapcsolódnak egymáshoz és milyen különbségek vannak közöttük.

A vízvirágzás és az eutrofizáció nem teljesen ugyanaz, de vannak köztük közös vonások: mindkettő kapcsolatban áll a víz tápanyagtartalmával. Amikor túl sok nitrogén vagy foszfor (tápanyag) jut a vizekbe, az algák és vízinövények gyorsabban elszaporodnak, így rontva a vízminőséget.
Tehát:

·        ugyanarra az okra vezethetők vissza: túl sok tápanyag kerül a vizekbe

·        hasonló következményekkel járnak:

o   algák és vízinövények elszaporodása,

o   vízminőség romlása,

o   élővilág pusztulása

·        főként emberi tevékenység idézi elő: mezőgazdaság és szennyvízkezelés

Most, hogy már látjuk a két fogalom közötti kapcsolatot, nézzük, mégis mi különbözteti meg őket!
Az eutrofizáció a folyamat neve: azt jelenti, hogy túl sok tápanyag kerül a vízbe, ami az algák és vízinövények növekedésének kedvez. A folyamat általában hosszútávú, fokozatosan következik be, nem feltétlenül látványos.
A vízvirágzás viszont az, amit szabad szemmel látunk: amikor a tó vagy holtág felszínén zöld, sűrű „réteg” jelenik meg. Ilyenkor az algák hirtelen, nagy tömegben szaporodnak el, így a változás gyors és elég látványos.
Egyszerűen szólva: az eutrofizáció az ok, a vízvirágzás az eredmény.
Képzeld el, hogy egy üveg szénsavas kólád. Az üdítőben lévő szénsav önmagában nem mindig látható, de tudjuk, ott van a kupak alatt. Ez jelenti nekünk most a felhalmozódott tápanyagot (eutrofizáció). Ha kinyitjuk az üveget, a kóla felhabzik és néha ki is fut. Ez a vízvirágzás. Egy hirtelen, látványos folyamat, aminek a hátterében a túl sok (itt) szénsav áll.

Ha értjük az eutrofizáció és a vízvirágzás kapcsolatát és különbségeit, jobban tudunk tájékozódni a vizek védelméről szóló cikkekben, így megkönnyítve az információszerzés és tanulás folyamatát.

 

források:

https://www.britannica.com/science/water-bloom

https://oceanservice.noaa.gov/facts/eutrophication.html

https://ng.24.hu/foto/onok-kuldtek/2022/07/31/eutrofizacio-a-mosoni-duna-menten-a-kaloczy-szigeti-holtagban/

 

Eutrofizáció

A nyár sokunk kedvenc időszaka: strandolás, horgászás, kirándulás a tóparton. De vajon mi történik a tavainkkal és folyóinkkal akkor, amikor a víz melegszik, amikor elszaporodnak az algák, vagy amikor a vízimadarakat kenyérrel etetjük?
Az utóbbi években több magyar vízterületen is gondokat figyeltek meg a kutatók és természetvédők. Ez a bejegyzés azért készült, hogy segítsen megérteni, milyen változások zajlanak a körülöttünk lévő vizekben, és hogyan tudjuk mi, hétköznapi emberek is óvni ezeket a természeti kincseket.

A kutatások szerint a tavaink, például a Balaton vize az elmúlt évtizedekben jelentősen felmelegedett. A melegebb vízben kevesebb oxigén oldódik, ami nagy gondot jelent a halaknak és más vízi élőlényeknek.
Ráadásul a vízmelegedés miatt több tápanyag oldódik ki az iszapból, ami elősegítheti az algák elszaporodását. Ha túl sok alga jelenik meg, az a vízminőség romlásához vezethet, és megváltoztathatja a tó élővilágát is.

A Mosoni-Duna melletti Kálóczy-szigeti holtág példája jól mutatja, mi történik akkor, amikor túl sok nitrogén és foszfor jut a vízbe. Ez a folyamat az eutrofizáció, amely során a rengeteg tápanyagtól elszaporodnak az algák és a vízinövények.

Ez több problémát okoz:

• a víz zöld, zavaros, büdös lehet
• kevesebb fény jut a mélyebb rétegekbe
• az algák elbomlásakor csökken az oxigénszint
• halpusztulás és élőhely-romlás is előfordulhat

A holtágak különösen érzékenyek erre, mert lassabban cserélődik bennük a víz.

De térjünk vissza a Balatonhoz. A parton sétálva könnyű belefeledkezni a tó nyugalmába: a hullámok lassan ringanak, a napfény csillan a víz felszínén, és a móló körül vidáman úszkálnak a kacsák. Gyerekek és felnőttek egyaránt szívesen figyelik őket, és sokakban természetes késztetés támad, hogy egy kis kenyérrel kedveskedjenek nekik. Ám bármennyire is barátságosnak tűnik ez a gesztus, a háttérben olyan folyamatok indulnak el, amelyek többet ártanak, mint használnak.

Miért veszélyes az etetés?

• A kenyér nem természetes táplálék, megbetegítheti a madarakat.
• Ha sok az etetés, a madarak nem tanulják meg maguknak megkeresni az élelmet.
• Egyes madarak télen sem vonulnak el, mert „számítanak” a kenyérre – ez viszont életveszélyes számukra.
• A tó vizébe kerülő ételmaradék gyorsítja az eutrofizációt, így a víz is romlik tőle.

A legjobb tehát, amit tehetünk: nem etetjük őket, viszont figyeljük és tiszteletben tartjuk őket.

A tavak és folyók nemcsak az állatok otthonai, hanem a mi pihenőhelyeink is. Ha a víz túl meleg, túl algás vagy oxigénhiányos lesz, az élővilág károsodik – és mi sem élvezhetjük úgy a természetet, mint korábban.

De mit tehetünk mi?
Szerencsére néhány apró dologgal sokat segíthetünk:

• Ne szemeteljünk, különösen vízparton.
• Ne etessük a vízimadarakat.
• Beszélgessünk róla otthon vagy az iskolában – a tudás a legnagyobb ereje a környezetvédelemnek.

Most rajtunk a sor: kis lépésekkel is óriási változást indíthatunk el a vizek védelmében. Ha ma vigyázunk a természetre, holnap is élő és egészséges vizek vesznek majd körül minket.

Források:
https://ng.24.hu/fold/2025/04/14/to-oxigen-csokken/
https://ng.24.hu/fold/2025/06/05/balaton-elovilaga-viz-melegedese-hun-ren-kutatas/
https://ng.24.hu/termeszet/2025/07/02/vizi-madarak-etetese-tilos-veszelyek/
https://ng.24.hu/foto/onok-kuldtek/2022/07/31/eutrofizacio-a-mosoni-duna-menten-a-kaloczy-szigeti-holtagban/

Képek:
https://www.leportoloin.fr/wp-content/uploads/2022/04/vignette_pourquoi_partir_dans_le_sud_familles.jpg
https://www.agraroldal.hu/images/uploads/nodepic/23/223/22257/kacsa-etetes-kenyerrel-anna-.jpg

 

Vízvirágzás

A vízvirágzás azt jelenti, hogy egy állóvíz (pl.: egy tó) felszínén hirtelen rengeteg mikroszkopikus alga és cianobaktérium (kékmoszat) szaporodik el, így a víz zöldes, sárgás vagy akár barnás árnyalatot kap, és zavaros lesz.

Miért foglalkozzunk ezzel a jelenséggel?

• A vízvirágzás csökkenti a víz oxigéntartalmát, így a halak és más élőlények nehezebben maradnak életben.
• Egyes algafajták mérgező anyagokat termelhetnek, ami veszélyes a vízi élővilágra és akár az emberekre is.

Mi történik ilyenkor?

Ez a folyamat akkor indul be, amikor az algák és cianobaktériumok bőségesen jutnak tápanyaghoz (például a part menti műtrágyából vagy nem megfelelően kezelt szennyvízből) és sok napfényt kapnak. A meleg, nyári hónapok különösen kedveznek ennek. Ilyenkor az algák és cianobaktériumok hirtelen, szinte robbanásszerűen elszaporodnak, ezzel elszínezve a vizet.

                ➡                   

Jogosan merülne fel a kérdés, hogy akkor az algákkal és a baktériumokkal van baj? A válasz: Nem. Normális mennyiségben ezek az élőlények fontosak: oxigént termelnek és táplálékot biztosítanak a vízi élővilágnak. A problémát a felgyülemlett tápanyag (ammónia, nitrogén, foszfor) és a melegedés jelenti, amik sokszor emberi tevékenységekből származnak.

A folyamat lépései:

1. Tápanyag a talajban: A műtrágyából vagy szennyvízből származó plusz tápanyag a talajba kerül.
2. Vízbe mosódás: Az eső a tápanyag egy részét patakokba, tavakba vagy tengerbe mossa.
3. Algavirágzás: A sok tápanyag miatt az algák nagyon gyorsan elszaporodnak.
4. Napfény eltakarása: A sűrű algaréteg nem engedi át a fényt, így a víz alatti növények nem tudnak nőni.
5. Fotoszintézis csökken: A növények kevesebb oxigént termelnek.
6. Algák pusztulása: Az elhalt algák a tó fenekére süllyednek.
7. Baktériumok lebontása: A baktériumok a maradványokat bontják, közben sok oxigént használnak.
8. Holt zóna: Az oxigén elfogy, a halak és más élőlények megfulladnak, a víz „holt zónává” válik.

Hol találkozhatsz még ezzel a jelenséggel?

• Balaton, Velencei-tó
• akváriumok, medencék
• horgásztavak
• kerti dísztavak

Tehát minden olyan helyen, ahol a víz lassan cserélődik, megfelelő mennyiségű fény (és hő) éri és ahol fel tud halmozódni a tápanyag az algák és cianobaktériumok számára.

 

 

 

forrás:

https://xforest.hu/eutrofizacio/