Eutrofizáció

A nyár sokunk kedvenc időszaka: strandolás, horgászás, kirándulás a tóparton. De vajon mi történik a tavainkkal és folyóinkkal akkor, amikor a víz melegszik, amikor elszaporodnak az algák, vagy amikor a vízimadarakat kenyérrel etetjük?
Az utóbbi években több magyar vízterületen is gondokat figyeltek meg a kutatók és természetvédők. Ez a bejegyzés azért készült, hogy segítsen megérteni, milyen változások zajlanak a körülöttünk lévő vizekben, és hogyan tudjuk mi, hétköznapi emberek is óvni ezeket a természeti kincseket.

A kutatások szerint a tavaink, például a Balaton vize az elmúlt évtizedekben jelentősen felmelegedett. A melegebb vízben kevesebb oxigén oldódik, ami nagy gondot jelent a halaknak és más vízi élőlényeknek.
Ráadásul a vízmelegedés miatt több tápanyag oldódik ki az iszapból, ami elősegítheti az algák elszaporodását. Ha túl sok alga jelenik meg, az a vízminőség romlásához vezethet, és megváltoztathatja a tó élővilágát is.

A Mosoni-Duna melletti Kálóczy-szigeti holtág példája jól mutatja, mi történik akkor, amikor túl sok nitrogén és foszfor jut a vízbe. Ez a folyamat az eutrofizáció, amely során a rengeteg tápanyagtól elszaporodnak az algák és a vízinövények.

Ez több problémát okoz:

• a víz zöld, zavaros, büdös lehet
• kevesebb fény jut a mélyebb rétegekbe
• az algák elbomlásakor csökken az oxigénszint
• halpusztulás és élőhely-romlás is előfordulhat

A holtágak különösen érzékenyek erre, mert lassabban cserélődik bennük a víz.

De térjünk vissza a Balatonhoz. A parton sétálva könnyű belefeledkezni a tó nyugalmába: a hullámok lassan ringanak, a napfény csillan a víz felszínén, és a móló körül vidáman úszkálnak a kacsák. Gyerekek és felnőttek egyaránt szívesen figyelik őket, és sokakban természetes késztetés támad, hogy egy kis kenyérrel kedveskedjenek nekik. Ám bármennyire is barátságosnak tűnik ez a gesztus, a háttérben olyan folyamatok indulnak el, amelyek többet ártanak, mint használnak.

Miért veszélyes az etetés?

• A kenyér nem természetes táplálék, megbetegítheti a madarakat.
• Ha sok az etetés, a madarak nem tanulják meg maguknak megkeresni az élelmet.
• Egyes madarak télen sem vonulnak el, mert „számítanak” a kenyérre – ez viszont életveszélyes számukra.
• A tó vizébe kerülő ételmaradék gyorsítja az eutrofizációt, így a víz is romlik tőle.

A legjobb tehát, amit tehetünk: nem etetjük őket, viszont figyeljük és tiszteletben tartjuk őket.

A tavak és folyók nemcsak az állatok otthonai, hanem a mi pihenőhelyeink is. Ha a víz túl meleg, túl algás vagy oxigénhiányos lesz, az élővilág károsodik – és mi sem élvezhetjük úgy a természetet, mint korábban.

De mit tehetünk mi?
Szerencsére néhány apró dologgal sokat segíthetünk:

• Ne szemeteljünk, különösen vízparton.
• Ne etessük a vízimadarakat.
• Beszélgessünk róla otthon vagy az iskolában – a tudás a legnagyobb ereje a környezetvédelemnek.

Most rajtunk a sor: kis lépésekkel is óriási változást indíthatunk el a vizek védelmében. Ha ma vigyázunk a természetre, holnap is élő és egészséges vizek vesznek majd körül minket.

Források:
https://ng.24.hu/fold/2025/04/14/to-oxigen-csokken/
https://ng.24.hu/fold/2025/06/05/balaton-elovilaga-viz-melegedese-hun-ren-kutatas/
https://ng.24.hu/termeszet/2025/07/02/vizi-madarak-etetese-tilos-veszelyek/
https://ng.24.hu/foto/onok-kuldtek/2022/07/31/eutrofizacio-a-mosoni-duna-menten-a-kaloczy-szigeti-holtagban/

Képek:
https://www.leportoloin.fr/wp-content/uploads/2022/04/vignette_pourquoi_partir_dans_le_sud_familles.jpg
https://www.agraroldal.hu/images/uploads/nodepic/23/223/22257/kacsa-etetes-kenyerrel-anna-.jpg