Terepgyakorlataink során kétszer jártunk a Naszályon. Első nap megmásztuk a hegyet, másnap a bányát látogattuk meg. Az első alkalomról a korábbi bejegyzésemben olvashattok.
Bányalátogatás
Reggel a Varázslatos Iskolabusz egy újabb útjára indult, a Naszályon lévő Duna-Dráva Cement Kft. mészkőfejtőjébe.
A helyszínen egy eligazítással kezdtünk, ahol ismertették a szabályokat. Felvettük a védőfelszereléseket és elvittek minket a törőhöz.
Rendkívül izgalmas volt, mert innen láthattuk a futószalagot is, ami a megfelelő méretű köveket szállította közvetlenül a gyárba. A látvány mellé egy erős hanghatás társult, mivel a törő belső faláról bizonyos időközönként hanghatással lerobbantották a port.
Ezután átmentünk az első bányaudvarba. A látvány egészen elképesztő volt. A teraszok 30m magasak és 20m szélesek voltak. Közelebbről nézve láthatóvá váltak 4m-enként megjelenő a robbantó lyukak. Ezek a terasz tetejétől lefelé 4m hosszúak és 10cm átmérőjűek voltak. Érdekesség, hogy a lyukak egymástól számított távolságát pecabottal mérték.
A
fal mellett még el nem szállított kövekből magunk is lekalapáltunk kisebb
nagyobb darabokat, így megtapasztaltuk a mészkő, illetve a kalcit törésének
formáját. A kalcit kristály érdekessége, hogy megfelelő vékonyságra hasítva van
egy fénytörő képessége.
A
fúró volt a következő állomásunk. Ez egy hidraulikus motorral működő szerkezet
volt, mely a fúrás közben üt és forog. Ezen kívül két lyuk fut végig a fúró
fejétől a gép testéig. Az egyiken fújják a levegőt, így a másik lyukon távozik
a felgyülemlett por. Ezeket a lyukakat töltik meg a robbanószerrel.
Átmentünk
a másik bányaudvarban, ahol, mint kiderült tegnap kétszer is robbantottak. Az
előző bejegyzésemben már olvashattátok, hogy mi ezeknek a fültanúi voltunk. Bemászhattunk
egy robbantó bódéba, aminek a környékén még láthattuk az előző napról földön
heverő robbanózsinórokat.
A
nap zárásaképp még fentről is megnéztük a törőt, majd visszaindultunk az
egyetemre. Borzasztó érdekes és izgalmas gyakorlat volt, melynek során
rengeteget tanulhattunk.