Terepgyakorlataink
során két alkalommal is jártunk a Naszályon. Első alkalommal
megmásztuk a hegyet, második alkalommal pedig a bányában jártunk. Ez utóbbiról
majd a következő bejegyzésemben olvashattok.
Életünk
első terepgyakorlata
Reggel
az egyetem parkolójában találkoztunk, majd miután felírtuk az első adatokat a
jegyzőkönyvünkbe, az általunk csak Varázslatos Iskolabusz néven emlegetett
kisbusszal megkezdtük az utazást.
Nem kellett sokáig várnunk, a vendég
oktatónak meghívott geológus Úr minden pillanatot kihasznált, hogy tudását megoszthassa
velünk. Ez a lelkesedés a hegyet elérve sem változott meg, az első fél órában
több információt kaptunk, mit az első hetünkön az összes óránkat egybe véve. A
hegy csúcsához tartó úton a növényzetről tanultunk és megtekintettünk egy
katonai gyakorló tárót.
A
táró után erőltetett tempóban közeledtünk a csúcs felé. Ekkor szirénázást
hallottunk. Mint később kiderült ez a robbantás előtti jelzés a közeli
bányában. A meredek hegyoldal megnehezítette a dolgunkat, de abszolút megérte a
látvány miatt.
Mikor
felértünk egy puffanást, majd robajt hallottunk. Így lettünk fültanúja a
robbantásnak. Fent a kőzettípusról kaptunk részletes oktatást, távolról
láthattuk, hogy másnap hova fogunk ellátogatni. Egy rövid pihenő után lefele
folytattuk az utat. Víznyelőkről, kövekről és növényekről tanultunk, majd elértünk
egy következő izgalmas helyhez. Az út mentén egy falban lévő nagyjából 0,5m
mély, 1,5m magas, 1m széles mélyedésnél álltunk meg. A mélyedésben volt egy
lyuk, amihez közeledve egy érdekes jelenséget tapasztaltunk meg. Hideg levegő
áradt kifelé. Olyan volt, mintha a hegy mélyéből fújna a szél. Ezt a gravitációs szellőzés okozza, ami lényegében annyit jelent, hogy a benti
hideg és a kinti melegebb levegő helyet cserél. Ezután nem sokkal visszaértünk
a Varázslatos Iskolabuszhoz, így a mai kalandunk ezzel véget ért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése