Eutrofizáció vagy vízvirágzás - Ez egy és ugyanaz?

 

Eutrofizáció vagy vízvirágzás?

Bár sokszor szinonimaként használjuk ezt a két kifejezést, valójában van különbség a két fogalom között.
Ennek a bejegyzésnek a célja, hogy segítsen megérteni, hogyan kapcsolódnak egymáshoz és milyen különbségek vannak közöttük.

A vízvirágzás és az eutrofizáció nem teljesen ugyanaz, de vannak köztük közös vonások: mindkettő kapcsolatban áll a víz tápanyagtartalmával. Amikor túl sok nitrogén vagy foszfor (tápanyag) jut a vizekbe, az algák és vízinövények gyorsabban elszaporodnak, így rontva a vízminőséget.
Tehát:

·        ugyanarra az okra vezethetők vissza: túl sok tápanyag kerül a vizekbe

·        hasonló következményekkel járnak:

o   algák és vízinövények elszaporodása,

o   vízminőség romlása,

o   élővilág pusztulása

·        főként emberi tevékenység idézi elő: mezőgazdaság és szennyvízkezelés

Most, hogy már látjuk a két fogalom közötti kapcsolatot, nézzük, mégis mi különbözteti meg őket!
Az eutrofizáció a folyamat neve: azt jelenti, hogy túl sok tápanyag kerül a vízbe, ami az algák és vízinövények növekedésének kedvez. A folyamat általában hosszútávú, fokozatosan következik be, nem feltétlenül látványos.
A vízvirágzás viszont az, amit szabad szemmel látunk: amikor a tó vagy holtág felszínén zöld, sűrű „réteg” jelenik meg. Ilyenkor az algák hirtelen, nagy tömegben szaporodnak el, így a változás gyors és elég látványos.
Egyszerűen szólva: az eutrofizáció az ok, a vízvirágzás az eredmény.
Képzeld el, hogy egy üveg szénsavas kólád. Az üdítőben lévő szénsav önmagában nem mindig látható, de tudjuk, ott van a kupak alatt. Ez jelenti nekünk most a felhalmozódott tápanyagot (eutrofizáció). Ha kinyitjuk az üveget, a kóla felhabzik és néha ki is fut. Ez a vízvirágzás. Egy hirtelen, látványos folyamat, aminek a hátterében a túl sok (itt) szénsav áll.

Ha értjük az eutrofizáció és a vízvirágzás kapcsolatát és különbségeit, jobban tudunk tájékozódni a vizek védelméről szóló cikkekben, így megkönnyítve az információszerzés és tanulás folyamatát.

 

források:

https://www.britannica.com/science/water-bloom

https://oceanservice.noaa.gov/facts/eutrophication.html

https://ng.24.hu/foto/onok-kuldtek/2022/07/31/eutrofizacio-a-mosoni-duna-menten-a-kaloczy-szigeti-holtagban/

 

Eutrofizáció

A nyár sokunk kedvenc időszaka: strandolás, horgászás, kirándulás a tóparton. De vajon mi történik a tavainkkal és folyóinkkal akkor, amikor a víz melegszik, amikor elszaporodnak az algák, vagy amikor a vízimadarakat kenyérrel etetjük?
Az utóbbi években több magyar vízterületen is gondokat figyeltek meg a kutatók és természetvédők. Ez a bejegyzés azért készült, hogy segítsen megérteni, milyen változások zajlanak a körülöttünk lévő vizekben, és hogyan tudjuk mi, hétköznapi emberek is óvni ezeket a természeti kincseket.

A kutatások szerint a tavaink, például a Balaton vize az elmúlt évtizedekben jelentősen felmelegedett. A melegebb vízben kevesebb oxigén oldódik, ami nagy gondot jelent a halaknak és más vízi élőlényeknek.
Ráadásul a vízmelegedés miatt több tápanyag oldódik ki az iszapból, ami elősegítheti az algák elszaporodását. Ha túl sok alga jelenik meg, az a vízminőség romlásához vezethet, és megváltoztathatja a tó élővilágát is.

A Mosoni-Duna melletti Kálóczy-szigeti holtág példája jól mutatja, mi történik akkor, amikor túl sok nitrogén és foszfor jut a vízbe. Ez a folyamat az eutrofizáció, amely során a rengeteg tápanyagtól elszaporodnak az algák és a vízinövények.

Ez több problémát okoz:

• a víz zöld, zavaros, büdös lehet
• kevesebb fény jut a mélyebb rétegekbe
• az algák elbomlásakor csökken az oxigénszint
• halpusztulás és élőhely-romlás is előfordulhat

A holtágak különösen érzékenyek erre, mert lassabban cserélődik bennük a víz.

De térjünk vissza a Balatonhoz. A parton sétálva könnyű belefeledkezni a tó nyugalmába: a hullámok lassan ringanak, a napfény csillan a víz felszínén, és a móló körül vidáman úszkálnak a kacsák. Gyerekek és felnőttek egyaránt szívesen figyelik őket, és sokakban természetes késztetés támad, hogy egy kis kenyérrel kedveskedjenek nekik. Ám bármennyire is barátságosnak tűnik ez a gesztus, a háttérben olyan folyamatok indulnak el, amelyek többet ártanak, mint használnak.

Miért veszélyes az etetés?

• A kenyér nem természetes táplálék, megbetegítheti a madarakat.
• Ha sok az etetés, a madarak nem tanulják meg maguknak megkeresni az élelmet.
• Egyes madarak télen sem vonulnak el, mert „számítanak” a kenyérre – ez viszont életveszélyes számukra.
• A tó vizébe kerülő ételmaradék gyorsítja az eutrofizációt, így a víz is romlik tőle.

A legjobb tehát, amit tehetünk: nem etetjük őket, viszont figyeljük és tiszteletben tartjuk őket.

A tavak és folyók nemcsak az állatok otthonai, hanem a mi pihenőhelyeink is. Ha a víz túl meleg, túl algás vagy oxigénhiányos lesz, az élővilág károsodik – és mi sem élvezhetjük úgy a természetet, mint korábban.

De mit tehetünk mi?
Szerencsére néhány apró dologgal sokat segíthetünk:

• Ne szemeteljünk, különösen vízparton.
• Ne etessük a vízimadarakat.
• Beszélgessünk róla otthon vagy az iskolában – a tudás a legnagyobb ereje a környezetvédelemnek.

Most rajtunk a sor: kis lépésekkel is óriási változást indíthatunk el a vizek védelmében. Ha ma vigyázunk a természetre, holnap is élő és egészséges vizek vesznek majd körül minket.

Források:
https://ng.24.hu/fold/2025/04/14/to-oxigen-csokken/
https://ng.24.hu/fold/2025/06/05/balaton-elovilaga-viz-melegedese-hun-ren-kutatas/
https://ng.24.hu/termeszet/2025/07/02/vizi-madarak-etetese-tilos-veszelyek/
https://ng.24.hu/foto/onok-kuldtek/2022/07/31/eutrofizacio-a-mosoni-duna-menten-a-kaloczy-szigeti-holtagban/

Képek:
https://www.leportoloin.fr/wp-content/uploads/2022/04/vignette_pourquoi_partir_dans_le_sud_familles.jpg
https://www.agraroldal.hu/images/uploads/nodepic/23/223/22257/kacsa-etetes-kenyerrel-anna-.jpg

 

Vízvirágzás

A vízvirágzás azt jelenti, hogy egy állóvíz (pl.: egy tó) felszínén hirtelen rengeteg mikroszkopikus alga és cianobaktérium (kékmoszat) szaporodik el, így a víz zöldes, sárgás vagy akár barnás árnyalatot kap, és zavaros lesz.

Miért foglalkozzunk ezzel a jelenséggel?

• A vízvirágzás csökkenti a víz oxigéntartalmát, így a halak és más élőlények nehezebben maradnak életben.
• Egyes algafajták mérgező anyagokat termelhetnek, ami veszélyes a vízi élővilágra és akár az emberekre is.

Mi történik ilyenkor?

Ez a folyamat akkor indul be, amikor az algák és cianobaktériumok bőségesen jutnak tápanyaghoz (például a part menti műtrágyából vagy nem megfelelően kezelt szennyvízből) és sok napfényt kapnak. A meleg, nyári hónapok különösen kedveznek ennek. Ilyenkor az algák és cianobaktériumok hirtelen, szinte robbanásszerűen elszaporodnak, ezzel elszínezve a vizet.

                ➡                   

Jogosan merülne fel a kérdés, hogy akkor az algákkal és a baktériumokkal van baj? A válasz: Nem. Normális mennyiségben ezek az élőlények fontosak: oxigént termelnek és táplálékot biztosítanak a vízi élővilágnak. A problémát a felgyülemlett tápanyag (ammónia, nitrogén, foszfor) és a melegedés jelenti, amik sokszor emberi tevékenységekből származnak.

A folyamat lépései:

1. Tápanyag a talajban: A műtrágyából vagy szennyvízből származó plusz tápanyag a talajba kerül.
2. Vízbe mosódás: Az eső a tápanyag egy részét patakokba, tavakba vagy tengerbe mossa.
3. Algavirágzás: A sok tápanyag miatt az algák nagyon gyorsan elszaporodnak.
4. Napfény eltakarása: A sűrű algaréteg nem engedi át a fényt, így a víz alatti növények nem tudnak nőni.
5. Fotoszintézis csökken: A növények kevesebb oxigént termelnek.
6. Algák pusztulása: Az elhalt algák a tó fenekére süllyednek.
7. Baktériumok lebontása: A baktériumok a maradványokat bontják, közben sok oxigént használnak.
8. Holt zóna: Az oxigén elfogy, a halak és más élőlények megfulladnak, a víz „holt zónává” válik.

Hol találkozhatsz még ezzel a jelenséggel?

• Balaton, Velencei-tó
• akváriumok, medencék
• horgásztavak
• kerti dísztavak

Tehát minden olyan helyen, ahol a víz lassan cserélődik, megfelelő mennyiségű fény (és hő) éri és ahol fel tud halmozódni a tápanyag az algák és cianobaktériumok számára.

 

 

 

forrás:

https://xforest.hu/eutrofizacio/

Terepgyakorlatok a Z-szakon

A Z-szak egyik leglényegesebb különlegessége, hogy már az első félévtől heti 2 nap terepgyakorlatunk van.

Ez miért fontos?

A terepgyakorlatok során rengeteg olyan helyre juthatunk el, ahová külön engedélyek kellenek, így egy hétköznapi ember nem sétálhat be csak úgy. Ily módon járhattunk a Duna-Dráva Cement Kft. mészkőfejtőjében (erről olvashattok is blogomon), a Gellért táróban, a Fővárosi Vízművek Zrt. – Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepén, az Apollo gumigyárban és a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben. Sorolhatnám még, de szerintem már ezek a példák is jól bemutatják a szakon történő terepgyakorlatok egyik lényeges elemét. A felsoroltakban egy fontos közös pont van. Mind ember által alkotott képződmény.

 

A gyakorlatok másik fontos vonulata, hogy ismerjük meg a természetet. Hogy ez teljesülni tudjon olyan helyszínekre járunk, ahol az adott természeti jelenségek nagy százalékban megtalálhatóak. Erre szerintem nagyon jó példa a Dinnyési-fertő, a Pákozdi Ingókövek, a Pál-völgyi barlang, a Szemlő-hegyi barlang és a Bükkalján található Kaptárkövek.

 

Mi nem a tankönyvekben tanulunk a természetről, mivel terepgyakorlatok során élőben láthatjuk, megtapasztalhatjuk a körülöttünk lévő világot.

Naszály-bánya

 Terepgyakorlataink során kétszer jártunk a Naszályon. Első nap megmásztuk a hegyet, másnap a bányát látogattuk meg. Az első alkalomról a korábbi bejegyzésemben olvashattok.

Bányalátogatás

Reggel a Varázslatos Iskolabusz egy újabb útjára indult, a Naszályon lévő Duna-Dráva Cement Kft. mészkőfejtőjébe.

A helyszínen egy eligazítással kezdtünk, ahol ismertették a szabályokat. Felvettük a védőfelszereléseket és elvittek minket a törőhöz. 

Rendkívül izgalmas volt, mert innen láthattuk a futószalagot is, ami a megfelelő méretű köveket szállította közvetlenül a gyárba. A látvány mellé egy erős hanghatás társult, mivel a törő belső faláról bizonyos időközönként hanghatással lerobbantották a port.

Ezután átmentünk az első bányaudvarba. A látvány egészen elképesztő volt. A teraszok 30m magasak és 20m szélesek voltak. Közelebbről nézve láthatóvá váltak 4m-enként megjelenő a robbantó lyukak. Ezek a terasz tetejétől lefelé 4m hosszúak és 10cm átmérőjűek voltak. Érdekesség, hogy a lyukak egymástól számított távolságát pecabottal mérték.

A fal mellett még el nem szállított kövekből magunk is lekalapáltunk kisebb nagyobb darabokat, így megtapasztaltuk a mészkő, illetve a kalcit törésének formáját. A kalcit kristály érdekessége, hogy megfelelő vékonyságra hasítva van egy fénytörő képessége.

A fúró volt a következő állomásunk. Ez egy hidraulikus motorral működő szerkezet volt, mely a fúrás közben üt és forog. Ezen kívül két lyuk fut végig a fúró fejétől a gép testéig. Az egyiken fújják a levegőt, így a másik lyukon távozik a felgyülemlett por. Ezeket a lyukakat töltik meg a robbanószerrel.

Átmentünk a másik bányaudvarban, ahol, mint kiderült tegnap kétszer is robbantottak. Az előző bejegyzésemben már olvashattátok, hogy mi ezeknek a fültanúi voltunk. Bemászhattunk egy robbantó bódéba, aminek a környékén még láthattuk az előző napról földön heverő robbanózsinórokat.

A nap zárásaképp még fentről is megnéztük a törőt, majd visszaindultunk az egyetemre. Borzasztó érdekes és izgalmas gyakorlat volt, melynek során rengeteget tanulhattunk.

Naszály

Terepgyakorlataink során két alkalommal is jártunk a Naszályon. Első alkalommal megmásztuk a hegyet, második alkalommal pedig a bányában jártunk. Ez utóbbiról majd a következő bejegyzésemben olvashattok.

Életünk első terepgyakorlata

Reggel az egyetem parkolójában találkoztunk, majd miután felírtuk az első adatokat a jegyzőkönyvünkbe, az általunk csak Varázslatos Iskolabusz néven emlegetett kisbusszal megkezdtük az utazást. 

Nem kellett sokáig várnunk, a vendég oktatónak meghívott geológus Úr minden pillanatot kihasznált, hogy tudását megoszthassa velünk. Ez a lelkesedés a hegyet elérve sem változott meg, az első fél órában több információt kaptunk, mit az első hetünkön az összes óránkat egybe véve. A hegy csúcsához tartó úton a növényzetről tanultunk és megtekintettünk egy katonai gyakorló tárót.

A táró után erőltetett tempóban közeledtünk a csúcs felé. Ekkor szirénázást hallottunk. Mint később kiderült ez a robbantás előtti jelzés a közeli bányában. A meredek hegyoldal megnehezítette a dolgunkat, de abszolút megérte a látvány miatt.

Mikor felértünk egy puffanást, majd robajt hallottunk. Így lettünk fültanúja a robbantásnak. Fent a kőzettípusról kaptunk részletes oktatást, távolról láthattuk, hogy másnap hova fogunk ellátogatni. Egy rövid pihenő után lefele folytattuk az utat. Víznyelőkről, kövekről és növényekről tanultunk, majd elértünk egy következő izgalmas helyhez. Az út mentén egy falban lévő nagyjából 0,5m mély, 1,5m magas, 1m széles mélyedésnél álltunk meg. A mélyedésben volt egy lyuk, amihez közeledve egy érdekes jelenséget tapasztaltunk meg. Hideg levegő áradt kifelé. Olyan volt, mintha a hegy mélyéből fújna a szél. Ezt a gravitációs szellőzés okozza, ami lényegében annyit jelent, hogy a benti hideg és a kinti melegebb levegő helyet cserél. Ezután nem sokkal visszaértünk a Varázslatos Iskolabuszhoz, így a mai kalandunk ezzel véget ért.

Z-szak

Mi is az a Z-szak ?

Sok portálon olvashattunk erről mostanában, de valójában miről van szó? A Z-szak egy 5 éves osztatlan természettudomány-környezettan tanári képzés, ami 2022.szeptemberében indult először. Az országban 7 képzőhelyen lett meghirdetve (Budapest-ELTE, Szeged-ELTE, Pécs, Nyíregyháza, Eger és Debrecen). A Z-szak fantázia név főleg a Z-generációs (1995-2009-között születettek) célcsoportjára utal, de a zöld gondolkodás is megjelenik benne. 

A szak elvégzésével általános iskolai (felső tagozatos) szinten biológiát, kémiát, fizikát, természettudományt és középiskolai (9-10-es) szinten természettudományt oktathatnak, (további képzéssel pedig érettségiztető tanár is lehet az általa választott szakokból) illetve a munkaerőpiac más területein is el tudnak majd helyezkedni.

Mitől más ez a szak?

Az oktatás egyik célja, hogy megismertesse és ezáltal megszerettesse a természetet a hallgatókkal, (részben) emiatt minden félévben van gyakorlati óra. Ennek egyik legfontosabb oka, hogy tanárként képesek legyünk ezt a természet iránti szeretetet továbbadni a gyerekeknek. A másik célja, hogy megfelelő technikai és kommunikációs hátteret megadva korszerű oktatásban részesíthessük majd az iskolásokat. Összességében a megtapasztalható természetet és működését akarjuk megérteni, ezáltal egy átfogó, de mély ismeretet szerezhetünk a körülöttünk lévő világról. Az se tántorítson vissza senkit, hogyha valaki visszahúzódóbb természetű, nem szeret emberek előtt beszélni, mivel ezt a készséget is már a legelejétől kezdve játékos, kellemes feladatokkal fejlesztjük.

Ajánlom a szakot mindazoknak, akiket érdekel a természet, nem retten vissza egy kis tanulmányi túrától és szeretne gyerekekkel dolgozni. Az alapozó tárgyak lehetőséget adnak mindenkinek, így jelentkezni bármilyen emelt érettségivel lehet.

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, ajánlom, hogy olvasd el ezeket a cikkeket, ezekből mégtöbbet megtudhatsz a körülményekről, hogy miért is jött létre a szak: termeszettudomanyos z-szak Weiszburg Tamas interju és suliszerviz.com-dr-weiszburg-tamas-z-szak

Ezen kívül szeretném figyelmedbe ajánlani a hallgatók által írt blogokat:

zeeszter, zdori2000, zekaelte, eltekinto, zszakidorka

Kövess be minket facebookon (facebook.zeeszak ),instagramon (instagram.zeeszak ),  amiben a Z-szak fejlődését is követheted.